A történet:)
Limára oldalán nosztalgiázva megtaláltam a "klasszikus" zsemlekenyér ( mifelénk, náluk zsúrkenyér) receptjét. Ez a kenyér gyermekkoromban a prémium kategóriához tartozott és csak akkor vettünk, ha vendégek jöttek, akkor is csak a klasszikus téliszalámis és kolbászos szendvics készítéséhez, melyeknek a tetején ott volt az elmaradhatatlan tojás karika, savanyú uborka és a reszelt trappista, melyet olyan jól bele lehetett taposni a perzsaszőnyegbe. Tehát, miután kinosztalgiáztam magam, gondoltam megsütöm, mert már a kenyérsütőgép is segít a dagasztásban. Nem tudom mi történt, lehet a derűs elbutulás első jelei jöttek elő, de háromszor is elolvastam a receptet és ott volt, hogy "2 dkg" élesztő. Osztottam szoroztam és arra jutottam, hogy az 20 gramm, ezek után pedig fogtam két csomag szárított élesztőt és bedagasztottam. A többit már gondolom mindenki tudja. De meg sütöttem és lett egy nem tudom minek nevezzelek típusú kenyerem.
Nem adom fel!
5 commentaires:
Ajajjjjj...A 7 g szárított ha jól emlékszem 2,5 dkg frissnek felel meg:((
Mennyire dagadt meg a tészta?? Gondolom kimászott a konyhából:((
De ilyen legalább 1x mindenkivel előfordul, aki nem, az hazudik:DD
:))))))) kimászott rendesen
kicsit OFF, de nachon érdekel: pirosarany-pötty nem volt a zsúrkenyéres zsendviicsen? mert anélkül semmit nem ér, hogy az ember ne kenné össze a blúzát pirosarannyal;-)
kicsit OFF, de nachon érdekel: pirosarany-pötty nem volt a zsúrkenyéres zsendviicsen? mert anélkül semmit nem ér, hogy az ember ne kenné össze a blúzát pirosarannyal;-)
valóban a pirosarany:) dehogy nem volt:)
Enregistrer un commentaire