mardi 29 septembre 2009

les voyages à la maison

Letelt a néhány óra és újra a reptéren várok a soromra, hogy a tüzetes átvizsgálás után befújhassam magam a kedvenc parfümömmel és még néhány percig élvezzem a hazai vendéglátást. Persze a Wizzairnél semmi sem biztos, de azért a remények már szertefoszlottak, hogy a repülőgépek általában pontosan indulnak. A MÁV lassan lekörözi a Wizzairt.

A tranzitba lépve kicsit ideges voltam, hogy jobbikos cimborámat szintén ezzel a géppel eszi majd haza a fene, de nem így történt, vagy csak a nagy forgatagban nem vettem észre. Szerencsére pajtásokban nem volt hiány:) Úgy látszik az utazgatás egy új ismerkedési formája a kapcsolat építésnek és meg kell vallani jobb, mint a virtuális világ.

A várakozás gyorsan ment, mert új cimborámmal ismerkedtünk a régivel meg már mint jó pajtások ott folytattuk, ahol abba hagytuk a múltkor. Igaz kicsit decensre sikeredet, mert a főnökével utazott így csak néhány trágárnak is mondható kifejezés hagyta el az ajkainkat és titokban ittuk a sörünket a gépen, hogy nehogy szó érje a ház elejét. A repülő tele volt, de ez köszönhető a hétvégei utolsó olcsó járatnak is és a droidok siettek haza, de a magyar színjátszás méltán elfelejtett nagyjai is képviselték magukat szép számmal.

Mosolyogtam is Makrai Kati tévé tornász nénin, ahogy a hirtelen jött pálfordulása után még mindig meg akarja menteni Magyarországot és egy jobb világ reményében erősen jobbra húz. Felmerül a kérdés, hogy mitől ez a nagy együtt érzés, de végül is már képernyőre nem tornászhatja vissza magát, pedig büszkén mondhatná, hogy az idősebbek is elkezdhetik. Becsületére legyen mondva, hogy ő, idősen kezdte el a szemlélet váltást és elég szépen halad előre. Korát meghazudtoló frissességgel jópofázott végig minden "fontos" embert a gépen.

Egy a nevét nem érdemes megjegyezni színésznő, pedig elfelejtette, hogy a Wizzair folyosója nem a nemzeti kifutója, a vonulását követő érdektelenséget gondolom a vécén sírta ki.

Itthon viszont az időjárás még mindig dacolt a Belga valósággal és én a marha, sikeresen büdösre izzadtam magam, mert azt gondoltam a kabátot jelen utazásánál viselnem kell és nem becsomagolni. De, aki hülye az izzadjon és legyen büdös:) Guszta volt az izzadtság sója, amint kicsapódott a fekete koton pólómon, de próbáltam titkolni.

De megérkeztem és ez most jó. Ettünk finomat, na nem a belga konyha remekét és sikerült megint egy fél tepsi alig szénhidráttal megtöltött túrós táskát betolnom az arcomba:)

Az autóban pedig elkapott a hév és fékeznem kellett magamat ami nem jellemző, lehet öregszem vagy csak az érdeklődés hiánya? Tököm tudja, mindenesekre éjszaka nagyon horkoltam, a fáradtság jele.

Aucun commentaire: